#Egy másik közgazdaság

A kormány új nagy célja: lehet bármi a

A kormány új nagy célja: lehet bármi a "befogadó növekedésből", vagy ez csak egy jól hangzó üres szlogen?

Nem elég újraindítani a magyar gazdaságot, az is fontos, hogy a növekedés inkluzív, azaz befogadó legyen – magyarázta nemrég Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Ez már csak azért is jól hangzik, mert a mostani növekedésünk a közelében sincs sem a kormány eredeti terveinek, sem annak, amit az ország jelentős része érdemi javulásnak érezne. A miniszter az elmúlt pár évtized egy új fogalmát dobta be ezzel; közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most azt nézzük meg, mennyi értelme van ennek Magyarországon, és egyáltalán mit kellene tenni ahhoz, hogy tényleg mindenki nyerhessen a növekedésen.

Megint melózni kellett a négynapos ünnepért – de van bármi értelme egy ledolgozós szombati munkanapnak?

Megint melózni kellett a négynapos ünnepért – de van bármi értelme egy ledolgozós szombati munkanapnak?

Nagyon kevés ország van, ahol úgy helyezik át a munkanapokat egy-egy hosszú hétvégéért, mint ahogy nálunk, bár azt a szintet, mint Kína a teljes ledolgozós hétvégéivel, nem hozzuk még mi sem. De úgy tűnik, túl sokat nem tesz hozzá a gazdasághoz egy-egy szombati kötelező munkanap, csak a munkakedvet veszi el.

Pénzt nem nyerhet egy ország az olimpián, de akkor miért éri meg mégis a rendezés?

Pénzt nem nyerhet egy ország az olimpián, de akkor miért éri meg mégis a rendezés?

Megnő a munkakedv, ha egy ország sportolói sikeresebbek, vagy árt a gazdaságnak, ha mindenki szurkol munka helyett? Tényleg nem lehet egy olimpia pénzügyileg nyereséges? Valóban igaz, hogy néhány elit sportklub gazdasági haszna annyi, mint egy közepes bolté? A sporttal kapcsolatos gazdasági hiedelmeket és a legmeglepőbb sportkutatásokat mutatjuk be.

A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!

A legjobb megoldást keresi a politikában vagy a gazdaságban? Azonnal felejtse el, és keresse meg a második legjobbat!

Tökéletes megoldások gyakran nem léteznek – még jó, hogy közgazdászok is le tudták vezetni, ilyenkor a nyerő ötlet nem megpróbálni a tökéletest hajszolni, hanem kiválasztani a második legjobbat. Azt is bemutatták, hogy aki politikusoknak próbálna tanácsot adni, az biztosan ne a legjobb megoldást keresse, mert mire törvény lesz belőle, úgyis elrontják.

Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat

Megijedtek a politikusok, amikor ránéztek az alapjövedelem kísérleteire, pedig csak félreértették a számokat

Eddig szinte mindenhol megbukott az alapjövedelem ötlete, miközben a közgazdászok állítják: csak egy kicsit kellene távlati célokban gondolkozni, hogy bevezessék a mindenkinek feltétel nélkül járó pénzt. Hatalmas előnyök sülhetnek ki ebből, csak meg kellene győzni a középosztályt, hogy nekik is jó volna hosszú távon, ha az adójukból a szegényeket is segítenék.

Nagyot néztek a közgazdászok, amikor rájöttek, hogy a művész nem lesz hatékonyabb, ha kétszer gyorsabban dolgozik

Nagyot néztek a közgazdászok, amikor rájöttek, hogy a művész nem lesz hatékonyabb, ha kétszer gyorsabban dolgozik

Ha annyira a haszon számít, hogy magyarázhatják meg azt a közgazdászok, hogy művészet létezik, amióta csak emberek élnek, és hogy mindig is létezni fog? Abszurdnak hangzik a kérdés, de amikor komoly válaszokat kezdtek el keresni rá, sok mindent megtudtunk arról, hogyan kellene a művészeket fizetni, mi az állam szerepe, és miért van szükség arra is, hogy sokan úgy dobják bele magukat a művészetbe, hogy igazán jók nem lesznek benne.

A manipuláció tudománya: így próbálják átverni a politikusok azokat, akik gazdasági híreket olvasnak

A manipuláció tudománya: így próbálják átverni a politikusok azokat, akik gazdasági híreket olvasnak

A választások előtt osztogat a kormány, amikor viszont túl van rajta, akkor jön a megszorítás, hogy aztán a ciklus végén újra lehessen költekezni – olyan alapvetésként kezeli ezt mindenki, hogy nem is kérdőjelezzük meg, hogy mindig így történik. De valóban ez a helyzet? Látszanak egyáltalán a gazdasági számokon a politikai ciklusok? A válasz bonyolultabb, mint elsőre hinnénk.

A hatékony csapatmunka titka: válasszunk egy közös ellenséget!

A hatékony csapatmunka titka: válasszunk egy közös ellenséget!

Nem akkor tud együtt dolgozni egy csapat, ha tökéletes a hangulat, mert akkor sokkal könnyebben sértődnek meg, ha valaki kritizálja a munkájukat. Ellenben rögtön hatékonyabbá válnak, ha találnak egy közös ellenséget, legyen az akár a munkahelyükről másvalaki, akár a konkurencia, netán a főnökük.

Ha annyira okosak a közgazdászok, hogyhogy nem látták előre a válságokat?

Ha annyira okosak a közgazdászok, hogyhogy nem látták előre a válságokat?

A világ legjobb közgazdászai közül is sokan felsültek, amikor egy válságot kellett volna előre jelezni, de a számítógépes modellek is tömegével mondtak csődöt – néha jobb eredményt hozott volna, ha pénzfeldobással próbálnak jósolni. Miért? Ki a hibás emiatt, és mit lehet tenni, hogy a későbbi kríziseket már lássuk előre?

Tényleg a pszichopatákból lesz majd bróker és nagyfőnök?

Tényleg a pszichopatákból lesz majd bróker és nagyfőnök?

Jobban keres most egy felmérés szerint az, aki agresszív gyerek volt, és egyébként is sok klinikailag igazoltan személyiségzavaros, a köznyelvben pszichopatának nevezett ember megy közgazdaságtant tanulni – mutatták ki. Valójában a pénzügyesek és a felső vezetők nagy többsége is lelkileg ép ember, de ettől még sok bajt okoz, hogy a pénzügyi rendszerünk gyakran bátorítja a személyiségzavarosokra jellemző viselkedéseket. Azt is kimutatták, mi köze van mindennek a krokodilsimogatáshoz.

A Nobel-díjas, aki megmutatta, mennyire szép emberi dolog bután viselkedni

A Nobel-díjas, aki megmutatta, mennyire szép emberi dolog bután viselkedni

Soha többet nem tudnak a közgazdászok az emberekre úgy nézni, mint korábban – így méltatják az utódok a 90 évesen elhunyt Daniel Kahneman munkásságát. Ő volt az, aki megmutatta, hogyan bolyongunk a túl sok információ között, hogy milyen optikai csalódásokhoz hasonlító módon csap be minket a saját agyunk, vagy épp hogy miért hiszünk vagy nem hiszünk Istenben.

Kormány kontra jegybank – amikor úgy megörülnek a politikusok a válság végének, hogy rögtön belezuhannak a következőbe

Kormány kontra jegybank – amikor úgy megörülnek a politikusok a válság végének, hogy rögtön belezuhannak a következőbe

Nem egyszer történt már meg, hogy a válságból kifele jövet azt hitte a kormány, túl is vannak minden nehézségen, lehet újra hajtani a népszerűségre vagy épp az államkassza feltöltésére, aztán a túlzott lelkesedésben benavigálták az országot egy újabb válságba. Roosevelt az FBI-t uszította volna a cégekre, csak ne kelljen elismernie ezt a hibáját, Reagan és a Fed vitája éveken át tartott, és valami hasonlóról vitatkozik most a magyar kormány is az MNB-vel.

Azt akarjuk, hogy nagyot fejlődjön az ország? A gazdagok helyett pénzeljük a középosztályt!

Azt akarjuk, hogy nagyot fejlődjön az ország? A gazdagok helyett pénzeljük a középosztályt!

Ha a középosztály jut több pénzhez, az sokkal jobban hasznosul, mint ha a gazdagok vagyona nőne még jobban. Ráadásul ezzel még a szegények és a vagyonosak is jól tudnak járni. A középosztály néha méltatlanul elhanyagolt a napi politikában, pedig a gazdaságban egyre fontosabb réteg. Arról nem is beszélve, hogy Ázsiában évente több tízmillióan csatlakoznak ehhez a körhöz, amivel a teljes világgazdaság mostani formáját is felboríthatják.

Iszonyatos számokat látunk, ha megpróbáljuk megmondani, mennyit árt a korrupció egy országnak

Iszonyatos számokat látunk, ha megpróbáljuk megmondani, mennyit árt a korrupció egy országnak

A korrupció árt a gazdaságnak – ezt elég könnyű belátni, és érezni is. De vajon mennyivel? Lehet-e számszerűsíteni azt, hogy mennyit bukik egy ország a korrupción, vagy mennyivel lehetne jobb a helyzete, ha nem volna korrupt?

Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?

Mit tudnak a gazdagok, hogy még válságok idején is egyre csak gazdagodnak?

Az elmúlt évek válságai alatt a szupergazdagok még tovább tudták növelni a vagyonukat, de az elmúlt évtizedekben is általános volt sok országban, hogy a leggazdagabbak még több pénzt szereztek. Mi lehet ennek az oka?

Ennyi válság egyszerre még sosem volt – megfejtették már a tudósok, hogy mit kezdhet ezzel a világ?

Ennyi válság egyszerre még sosem volt – megfejtették már a tudósok, hogy mit kezdhet ezzel a világ?

Annyi válsághelyzet van a világon egyszerre, hogy csak kapkodjuk a fejünket – érezhetjük ezt sokan a hírek olvasása, és persze írása közben is. A mostaninál nagyobb krízisek persze már voltak bőven, de az, hogy ennyire sok különböző válság legyen, amelyek egymással mégis összefüggnek, újdonság. Már meg is alkották a szót a helyzetre, amelyben élünk: polikrízis.

A másnapos brókerek babonái: tényleg januárban lehet a legnagyobbat kaszálni a tőzsdén?

A másnapos brókerek babonái: tényleg januárban lehet a legnagyobbat kaszálni a tőzsdén?

Valóban igaz, hogy januárban jobban teljesít a tőzsde, mint az év maradék részében? Vagy az, hogy ha a január jó a gazdaságban, akkor az egész év az lesz? Netán hogy teliholdkor érdemes részvényeket venni és újholdkor eladni? Sok babona és valódi elmélet terjeng a gazdaság és a naptár összefüggéseiről, és még csak nem is mind teljes butaság: akad olyan, amiben tényleg van valami igazságtartalom, csak jól kell értelmezni.

Ha önzők az emberek, miért ajándékoznak mégis? – a közgazdászok megmagyarázzák a karácsonyt

Ha önzők az emberek, miért ajándékoznak mégis? – a közgazdászok megmagyarázzák a karácsonyt

Az emberek önérdekkövetőek – közgazdasági elméletek tömegei születtek ebből az alapállításból kiindulva. De vajon akik ezt a mondatot kimondták, belegondoltak abba, hogy ünnepeken ők maguk is megajándékoznak másokat? Egyáltalán, hogy írhatjuk le számokkal és grafikonokkal azt, hogy a világ bármelyik kultúrkörében van olyan alkalom, amikor ajándékot adunk anélkül, hogy ezért elvárásaink lennének? Akkor mégsem vagyunk annyira önzők?

Szeretné, hogy értékesebbnek tartsák a munkáját? Csak tegyen úgy, mintha sokáig ülne rajta!

Szeretné, hogy értékesebbnek tartsák a munkáját? Csak tegyen úgy, mintha sokáig ülne rajta!

Ezt én is meg tudnám csinálni – érezhetjük, ha valami nagyon gyors munkát látunk, miközben akár több évtizednyi tanulás is lehet a szép tempó mögött. A szakemberek gyakran rosszul járnak azzal, hogy az ügyfeleik azt gondolják, alig dolgoznak, a programozók és marketingesek viszont rájöttek, hogyan lehet bárkit manipulálni ugyanennek az érzésnek az elméleti hátterét felhasználva, ha online vásárolna, keresne repülőjegyet, vagy akár társkeresőzne.

Jobb lesz-e az élet csak attól, ha demokratikussá válik egy ország?

Jobb lesz-e az élet csak attól, ha demokratikussá válik egy ország?

A demokrácia minden hibája ellenére egy jó dolog – erre talán a legjobb bizonyíték az, hogy a nem demokratikus államok vezetői is gyakran eljátsszák, hogy náluk demokrácia van. De vajon ez biztosítja-e a legjobb életkörülményeket? Létezik-e valami közgazdaságtani-politológiai egyenlet, ami azt mutatná, hogy több demokrácia = jobb gazdasági helyzet?

1 2 3 4 ... 7